Vagy nagyon magasan vannak, vagy félelmetesen kanyarognak; vagy turistalátványosságok, vagy nehezen megközelíthető különlegességek: egyre különlegesebb hidak épülnek szerte a világban.
Amióta az emberi civilizáció létezik, technikai tudásunk egyik fő fokmérői voltak a hidak: az, hogy milyen szerkezetekkel és mekkora távolságokat átívelve tudtuk legyőzni a természet akadályait, eleget téve a homo sapiens leküzdhetetlen mozgásvágyának, a mobilitás parancsának.
A 20. században számos hídcsoda született a világ körül. Egyikük volt a régi budapesti Erzsébet híd is, ami 1903-as átadása után csaknem negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át pedig Duna-rekorder volt, mivel a Dunát mederpillér nélkül ívelte át, 290 méter hosszan. A későbbi évtizedek aztán az új kor nagyhatalmainak csodáit hozták el, gondoljunk csak San Francisco Golden Gate hídjára.
Az elmúlt néhány évtizedben azonban – Ázsia globális feltörekvésének látványos jeleként –
Ma már a legtöbb óriáshíd Kínában található, ahol szinte évről évre adnak át rekord nagyságú vagy azt megközelítő konstrukciókat – de Japánban vagy épp Törökországban is számos látványos híd íveli át a tengerszorosokat.
A 21. századi technológia azonban nem csak a betonról és a függőhidakról szól: az új, szuper könnyű, rugalmas, ámde extra erős anyagokból kisebb, ámde így is különleges, lélegzetelállító hidakat tudnak építeni, amiben megint csak Kína adja az újszerű látványosságok egész sorát.
Hogy mik a leghosszabb hidak a világon? Cseles kérdés ez, hiszen nagyon sokféleképpen lehet mérni a hidak hosszát. Az biztos, hogy ha a föld felett magasodó, lábakon álló, közlekedési célt szolgáló szerkezeteket rangsoroljuk, akkor a kínai, Peking és Sanghaj közötti szupervonatot szolgáló Danyang–Kunshan híd az első,
Kínában, illetve Japánban még több ilyen 100 kilométernél hosszabb vagy annál valamivel rövidebb speciális viadukt húzódik a tájak fölött a vonatok kiszolgálására.
Az egy bizonyos távolságot egy nagy ívvel áthidaló szerkezetek, az ívhidak ranglistáját is a kínaiak uralják: a pingnani harmadik híd 575 métert, a csungkingi Chaotianmen híd 552 métert, a sanghaji Lupu híd 550 métert ível át – összehasonlításul: a függőhíd típusú Erzsébet híd támaszköze 290 métert tesz ki.
S ha már függőhidak: a leginkább lélegzetelállító, legmonumentálisabb hidak családját ők alkotják, s a Dunánkon kecsesen átívelő Erzsébet híd vagy éppen a Lánchíd persze ma már eltörpül a világ más részein mostanában elkészült óriáshidak mellett.
Az új világrekorder hosszúságú függőhíd éppen tavaly készült el, s a Dardanellák tengerszorosát íveli át – s ezzel Európát és Ázsiát köti össze – Törökországban:
A második helyen áll a kilencvenes években épült, Japánban álló Akashi Kaikyo híd 1991 méteres támaszközzel. A harmadik helyezett a Jangcén átívelő Yangsigang híd Vuhannál, aminek 1700 méteres támaszköze van a pillérei között. Utánuk még több tucat egy kilométernél nagyobb támaszközű hidat találunk a világban, köztük Európában a Svédországot és Dániát összekötő Öresund hidat, a norvégiai Hardanger-fjordot átívelő hidat, vagy épp az észak-angliai Humber hidat.
De ne feledkezzünk meg a viaduktokról sem, ahol a magasban fut végig egy-egy völgy fölött az út: ebben a kategóriában valószínűleg sokáig verhetetlen marad a dél-franciaországi Millau hídja, melynek
s melynek útteste a legmagasabb ponton 270 méterrel halad a völgy mélye fölött.
Az óriások mellett a kisebb, de annál különlegesebb, egyszerre vonzó és ijesztő turistalátványosságok sora is egyre gyarapodik a világ körül. A kínai Tianmen hegy függőleges falára épített Glass Skywalk gyaloghíd
s egyes része üvegből épültek, a turisták szórakoztatására – illetve halálra rémítésére.
A vietnami Bach Long gyaloghíd is egy meredek dzsungelvölgy fölött ível át, átlátszó felületein pedig igencsak bátorságpróba végiggyalogolni.
A svájci Titlis gyaloghídja pedig az Alpok óriáshegyeinek arénájában kínál lélegzetelállító kilátásokat.
***
Ha olvasóink ismernek határainkon belül vagy a környező országokban igazán látványos és izgalmas hidakat, megoszthatják kommentjeikben a tippeket!
***
Nyitóképen: olajfúrótornyot vontatnak át a Dardanellák világrekorder hídja alatt Törökországban (Burak Akay / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
A japán kormányzó koalíció valószínűleg elveszíti a többséget a felsőházban, ami súlyos csapás Shigeru Ishiba miniszterelnök számára. A politikai instabilitás küszöbén álló országot gazdasági kihívások is fenyegetik.
A kínaiak nem csupán tőkét hoznak, hanem hozzáférést biztosítanak a legmodernebb technológiákhoz, és ablakot nyitnak a világpiacra.
Bár a látványos diplomáciai gesztusok mögött jelenleg kevés konkrétum áll, a koordinált fellépés lehetősége – például Ukrajnában – már most fokozza a nyugati világ nyomásérzetét.
Ha Kijevnek nincs szerencséje, úgy járhat, mint az F-16-os vadászbombázókkal, amelyeknek zömmel leselejtezett, korábbi változatait adták az USA NATO-szövetségesei
Szigorú fellépést ígértek azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat.
Kína rekordot döntött a globális megítélésben: megelőzte az Egyesült Királyságot miközben az USA megtorpant, Európa pedig egyre kevésbé tud érvényesülni a nemzetközi versenyben.
Mintegy 280 utas tartózkodott a fedélzeten.
A béketárgyalások folytatását Zelenszkij utasítására Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára javasolta, amit a Kreml „pozitív jelzésnek” nevezett.
